Ismerkedésem a moldvai csángó népzenével
A moldvai magyar népzenével még 1997-ben kerültem közeli kapcsolatba, amikor barátaim megkértek, hogy tanuljak meg kobozon játszani, mert ők ketten szívesen furulyáznának egy zenekarban. A nevet hamar megtaláltuk: Csámborgó. Mivel ráértem, elvállaltam az izgalmas feladatot, és a sűrű próbáknak köszönhetően hamar bele is tanultam. Sok táncházunk volt annakidején, és nagyon megkapott a moldvai néptáncok különleges és archaikus lejtése.
10 év telt el, amikor egy album elkészítésének ötlete kezdett kirajzolódni a fejemben, ami összegyűjti a 10 év alatt átélt és megtanult népzenei hagyomány elemeit. Jópár népdalt ismerünk az iskolából, amikről talán nem is tudjuk, hogy Moldvában gyűjtötték. Ilyen például a Tavaszi szél vizet áraszt, mely dalnak számtalan variánsa élt a csángóknál. A népdalok mellett néhány saját szerzeményem is helyet kapott a lemezen.
A zenei felvételek
A zenei felvételeket magam készítettem 2007. augusztus és 2008. február között, minden nap, sokszor hajnalban, amikor minden nyugodt, a nappal zavaró körülményei megszűnnek. Mivel nagy hatással volt/van rám a moldvai magyarok sorsa, és középkori öröksége, nem egyszer elérzékenyülten hallgattam vissza a félkész felvételeket. Az "élmény" szó kevésnek tűnik az átélt érzelmek intenzitásának kifejezésére.
Ki az a Gergel, és miért ballada?
Az album címe Gergel balladája. Egy népszerű népdal főszereplője, Édes Gergelem. Van hozzá Gergel tánc is, amit ugyan a hozzávetőleges bonyolultsága miatt sosem tanítottunk a táncházainkban, de a zene kavalos változata lehengerlő. Moldvában sok balladát ismernek, jó hosszú szöveggel, így a forma is adott volt.
Édes Gergelemnek nincs balladája, így hát megírtam magam. Az album a csángók mindennapjaiba vezet el a dalokon keresztül, és esszenciaként tartalmaz egy címadó dalt is, ami balladaként meséli el a népcsoport történetét. A középkori hagyaték hangsúlyozására beleszőttem a Halotti beszéd sorait, amit Molnár Ákos remek orgánuma tesz hitelessé.
100 magyarlakta falu Moldvában
Vettem egy térképet Moldváról, és egyszercsak rájöttem, hogy épp 100 magyar nevű falut lehet megszámolni rajta. Ez adta az ötletet, hogy mi lenne, ha a közösség is megszólalna, egy-egy falunév erejéig? Összeírtam a falvakat, és elkezdtem összegyűjteni a rokonaimat, barátaimat, közeli ismerőseimet, akiket majd fel tudok kérni 100 falunév felvételéhez. Móricz Zsigmond Hét krajcárjának előtalálásához hasonlítanám a folyamatot, amíg összejött minden falunév a Tavaszi szél ihlette dalban. Volt, aki családostul jött hozzám a mikrofon elé, volt, aki telefonon mondta el, vagy felvette maga és elküldte. Gyűltek a felvételek, de nem volt még teljes a sor. Hónapok teltek el, mire végül a 100. ember is megcsendítette a kis csengőt, ami minden falunév után hallható. Most is nagy hálával gondolok vissza erre a szép időszakra!
A közreműködők
A lemez női hangja Martos Virág, aki akkor pici lánya mellől szabadult el időnként néhány órácskára a szólamok felénekléséhez. Akkoriban még nem volt divat a hangmagasság utólagos korrigálása (auto-tuning), így meglehetősen sokszor kellett egy-egy dalt felénekelni, míg tökéletes nem lett. De megérte. Virág csilingelő hangja remekül ellenpontozza az én érdes hangomat.
Meghívott zenészeim voltak: Fajkusz Attila (Fajkusz banda) és Riedl Helga, akikkel könnyen megtaláltam a közös hangot. Szerencsére akkoriban nem laktak szomszédok az alattam levő lakásban, így bátran szólhatott a hegedű és a szaxofon. Lajtai Kriszta, a később alakult Égzengő zenekar tagja vokálozott itt-ott, Botlik Tibi, a Csámborgó együttes dobosa itt csak (csata)ordított.
Az otthoni felvétel nagy előnye, hogy hónapokon keresztül húzódhat, és bármikor újravehettem az alapokat, vagy a szólókat, vagy épp a vokál szólamokat.
Gergel balladája online
Az album dalaiba belehallgathatsz illetve megvásárolhatod a Dalok.hu zeneáruházban.
