Hangszereim

Kaval

A kaval hosszú furulyaszerű fúvós hangszer. Az általam használt példányok ötlyukúak, dór hangsorúak (ré-vel kezdődő, hiányos skála). A kobozhoz hasonlóan a kaval is csak Moldvában maradt fenn napjainkig élő hangszerként. Jellemző a játékmódra a "beledörmögés", azaz egy alaphang éneklése játék közben.

Remekül hangzik két kaval együtt, ezért ezt a módszert sok dalomban alkalmaztam. Az albumaimon főként hangszeres refrének dallamhangszereként használtam.
Wikipédia cikk a kavalról (angol nyelvű).

Furulyák

A népi furulyák (más néven sültü) hatlyukú hangszerek, különböző alaphangra hangolva. Az előadásmódra jellemző a "beledörmögés", mely egy alaphang éneklése furulyázás közben. Óvóképző főiskolai tanulmányaim alatt fő hangszerem a furulya volt, így nem okozott gondot a népi furulya megszólaltatása. A Csodafiú albumon sok dalban használtam különböző méretű (és hangmagasságú) népi furulyákat. A Csámborgó együttesben volt alkalmam megfigyelni a furulyások játékát.
Wikipédia cikk a hatlyukú népi furulyáról.

A klasszikus (reneszánsz vagy barokk hangolású) furulyáimat a szép összhangzatot igénylő dalaimban vettem elő. Ilyenek a Szem és mag vagy a Harminchárom című dalok (Csodafiú). Szoprán, alt és tenor változatokon játszottam. A Születék szűz leánytól című dalban (Csodafiú) a hangszeres refrént, két szólamban, tenorfurulyán játszottam fel, amitől különösen szép, lágy, mélyebb hangfekvésű hangzást értem el.
Wikipédia cikk a blockflötéről (klasszikus furulya).

Szájharmonika

A Blues albumom egyik alap hangszere a szájharmonika. Egy hátránya a többi hangszerhez képest az, hogy csak egy hangnemben lehet játszani vele. Ezért van szükség többféle hangolású hangszerre. C, D, G és A alaphangú harmonikáim vannak.
Wikipédia cikk a szájharmonikáról.

Tekerő

A Gergel balladája albumom felvételekor felmerült bennem egy saját tekerőlant beszerzése. Hamar rátaláltam az ország legismertebb tekerő készítőjére, Szerényi Bélára, akitől vásároltam egy kisméretű Domi tekerőt. A hangja élesebb és vékonyabb, mint egy klasszikus tekerőé, de a céljaimnak megfelelt.
Wikipédia cikk a tekerőlantról.

Koboz

A koboz egy lantra hasonlító, de annál egyszerűbb, nyolchúros (két-két húr azonosan hangolva) pengetős hangszer. A középkorban elterjedt hangszert a 20. századra már csak a moldvai népzenében használták. A Csámborgó együttes megalakulásakor, gitáros előéletemnek köszönhetően, kaptam a kezembe egy (kölcsön) kobozt. Néhány hónap alatt sikerült beletanulnom az egyszerűbb kíséret előadásába a furulyákhoz. A gg – dd – g'g' – c'c' hangolást használtam.

Annyira megtetszett a koboz hangja és a megszólaltatható akkordok, hogy minden albumomon (kivéve a Blues-t) szerepeltettem jórészt kísérő (akkord) hangszerként.
Wikipédia cikk a kobozról.

Gitárok

Gitárt először a középiskolában vettem a kezembe, s azóta is az alap hangszerem. Az albumaimon akusztikus (klasszikus) gitár, elektromos szólógitár, elektroakusztikus gitár, valamint basszusgitár szerepel.

Harmonika

Örököltem egy kissé leharcolt, de egyszerűbb kíséretre kiválóan alkalmas harmonikát (tévesen tangóharmonikának is nevezik). A Csodafiú albumomon több dalnak is különleges hangszínt kölcsönöz ez a remek hangszer.
Wikipédia cikk a harmonikáról.

Darbuka és Dzsembe

A darbuka egy egyszerű dobféle, mely keleties (törökös) hangzást kölcsönöz a zenének. A Gergel balladája albumom Mulatság (moldvai "kecskés tánc" dallamok) című dalában szükségem volt egy pergő, éles hangzású dobra, ezért beszereztem egy alumínium darbukát. Azóta sok zenémben szerepelt.
Wikipédia cikk a darbukáról.

A dzsembe egy tipikus afrikai dob fajta, ami jóval nagyobb, mint a darbuka, és a hangja lágyabb, mélyebb, köszönhetően a kifeszített bőrnek (a darbuka műanyag ütőfelületével ellentétben). Sokszor vettem fel dzsembével az egyenletes alapritmust, amihez aztán a többi hangszert igazítottam.
Wikipédia cikk a dzsembéről.

Kétfenekű nagydob

A kétfenekű dobot népi hangszerként már csak Moldvában használják. Az egyik felén szőrős bőr, a másikon csupasz bőr van kifeszítve. A szőrös felén dobverővel ütik az egyeket, míg a másik felén az esztámot pálcával.

A dzsembe mellett ezzel a dobbal játszottam fel a dalok alaptaktusát, amit aztán a kész zenéből általában kivágtam, vagy újból felvettem, alkalmazkodva a zene által megkívánt hangerő váltásokhoz (dinamika) és cifrázáshoz.

Gardon

A gardon, vagy ütőgardon a gyimesi csángók ritmushangszere. Ha az ember ujja megszokja a "csípést", akkor már képes figyelni a monotonságot megtörő cifrákra is. A Csámborgó együttes egyik bemutató fellépésén volt alkalmam Botlik Tibor barátommal egy gardon duót rögtönözni, ami nagy élmény volt!

Az albumaimon csak alapritmust játszottam fel egyes dalokban, ezzel becsempészve a kihalófélben levő gyimesi népzene hangulatát.
Wikipédia cikk a gardonról.

Csörgők

Sokféle csörgő-börgő hangszert gyűjtöttem össze az évek során. Szeretem a dalaimban használni őket. Némelyik jó regölős alapot biztosít, mások vidáman csilingelnek a mélyebb hangú hangszereim mellett.

Midi billentyűzet (billentyűs hangszerek + dobok)

A zongora és orgona hangzást egy midi billentyűzeten állítottam elő, ami márcsak azért is jó szolgálatot tett, mert éjszaka, egy fejhallgatóval is tudtam folytatni a felvételeket. Zongorát már alsós iskolás koromban tanultam, így némi előképzettséggel a háttérben állhattam neki a komolyabb felvételeknek. A digitális technika segítségét itt igénybe vettem: a kevésbé jól sikerült, vagy gyors futamokat kijavítottam.

Jópár dalom alapját digitális dobfelszerelés adja. Az egyes hangszereket manuálisan pötyögtem be, élőben, és utólag javítottam, ha elcsúszott a lüktetés. Egy dobos barátom szavaival: ezt az alapot képtelenség igazi, akusztikus dobfelszereléssel eljátszani. Valóban, annak ellenére, hogy billentyűkön, kézzel játszottam fel a dobokat, tehát egyetlen dalomban sem alkalmaztam dob loopokat, vagy előregyártott ritmusszekciót, nem reprodukálható élőben ugyanez a hangzás.